kell némi  megtörhetetlen hit az élethez. gyakorlatilag teljesen mindegy miben akarunk hinni,  hogy felsőbb erőben, elkerülhetetlen sorsban, vagy önmagunkban , a mindenre képességben hiszünk, nem változtat a tényen ,hogy onnantól kezdenek történni a dolgok, hogy  nem engedjük amire vágyunk és  szívünk legmélyebb gondolatát is kitölti a bizakodás. az az érzés amikor Tudod hogy létjogosultsága van egy történésnek.  végeredményben nem te döntöd el , nem te mondod ki, de az élet   lehetőségek sorát fogja nyújtani.. majd persze megmérettetsz, és ha tényleg  ez az amire szükséged van, megkapod.

persze mit is birtoklunk igazából, az igazi hiten és bizalmon kívül.

nincs vége a történeteknek, csupán új fejezetek nyílnak életünkben, újra és újra. ezek a lendületvételek, lehetnek nehézkesek, illetve szinte észrevehetetlenül egyszerűek, de végeredményben mindenből tanulnunk kell.  ha egy lecke fölött átsiklanánk anélkül hogy a megfelelő konklúziót levontuk volna, addig fogja velünk elismételtetni az élet, amíg rá nem  akadunk a tanulságra. legyen az olyan nüansznyi akár, hogy szeretnénk figyelmen kívül hagyni.
sose higgyük hogy nincs már mit elvennie tőlünk, hiszen amíg ez az egyetlen fegyelmező eszköze, bizony élni fog vele..